A vetési lúd térségünk igazi nevezetessége, hiszen ez a lúdfaj tette nemzetközi jelentőségűvé a tatai Öreg-tavat. A tó a vetési lúd egyik legfontosabb Kárpát-medencei telelőhelyének számít.
A vetési lúdnak több alfaja él a Földön, nálunk gyakori az Anser fabalis rossicus. Ez az alfaj Ázsia északi tundráin, a vizek közelében, folyópartokon költ.
A szürke ludak (Anser) nemének többi tagjától leginkább narancssárga lába, hátának és testoldalának ugyanolyan, valamint szárnya alsó részének teljesen sötét színezete különbözteti meg. A faj egyes állományai az utóbbi években jelentős csökkenésnek indultak, melynekoka egyelőre nem ismert. Ez az aggasztó folyamat térségünkben is szembetűnő, hiszen amíg például az Öreg-tavon telelő vadlúdfajoknak még 15 éve is mintegy 90%-át a vetési lúd adta, addig napjainkban mindössze 3-7%-ra apadt az arányuk.
A következő évek döntik el, hogy a faj megőrzése igényel-e további természetvédelmi beavatkozást.
Hazánkban nem költ, átvonuló és telelő faj.
Magyarországon Natura 2000 jelölőfaj, mely Komárom-Esztergom megyében októbertől januárig vadászható napi terítékkorlátozással.
Vetési lúd, tundrai lúd, tajgai lúd? A vetési lúd helyett egyre gyakrabban – így a Tatai Vadlúd Sokadalmon is – hallhatunk a tundrai és a tajgai ludakról. Mi is ez valójában? Hova lett a vetési lúd? Valójában nem tűnt el, de az újabb, alaposabb, a madarak viselkedését, hangját, élőhelyét és elterjedését jobban figyelembe vevő kutatások alapján a korábban egységesen vetési lúdként (Anser fabalis) kezelt fajt ketté bontották. Az elsősorban a nyugat-szibériai tundrákon (vagyis északabbra) költő madarakat tundralúdként (Anser serrirostris), míg a tőle délre és nyugatra, egészen Skandináviáig, az erdős tajgán költőket tajgalúdként (angol tükörfordítás), a magyar nomenclátorban vetési lúdként (Anser fabalis) különítjük el. Hazánkban közülük leginkább a távolabbról érkező tundraludakkal találkozhatunk. Ennek világállománya stabil, míg a hozzánk közelebb is fészkelő, de ritkábban megfigyelhető vetési lúd állománya csökken, sőt a veszélyeztetett fajok között tartjuk számon. Mindkét lúdra jellemző azonban, hogy napjainkban jóval ritkábbak lettek idehaza, mint mondjuk tizenöt-húsz évvel ezelőtt voltak.
Illusztráció: Kókay Szabolcs – MME – www.mme.hu
További információk a fajról >>
