Tundralúd / Vetési lúd
Anser serrirostris / Anser fabalis
A tundralúd térségünk igazi nevezetessége volt, hiszen ez a lúdfaj tette nemzetközi jelentőségűvé a tatai Öreg-tavat. A tó a tundralúd egyik legfontosabb Kárpát-medencei telelőhelyének számított, a 2000-es évek elejéig tízezres nagyságrendben máshol nem volt megfigyelhető. Napjainkban maximum százas nagyságrendben látható.
Palearktikus elterjedésű, politipikus faj. Fészkelőterülete Izlandtól, a Spitzbergáktól, Skandináviától egészen Kelet-Szibériáig tart. Eddig 5 alfaját írták le. Az európai madár taxonómiát követve a magyarországi jegyzékben 2019-től kettő külön fajként kezeljük a tundraludat és a vetési ludat. A megfigyelések alapján a régi vetési lúd adatokat tundralúdként kezeli a magyar adatbázis, de a vetési lúd is tagja a faunának, igaz, jóval ritkább az előfordulása. A vetési lúd világállománya enyhe csökkenést, míg a tundralúdé növekedést mutat.
A szürke ludak (Anser) nemének többi tagjától leginkább narancssárga lába, hátának és testoldalának ugyanolyan, valamint szárnya alsó részének teljesen sötét színezete különbözteti meg.
A tundralúdnak a Pannon-régióban tapasztalható állomány összeroppanása itt is mutatkozott. Az 1990-es évek végéig domináns faj volt a vármegyében és az itt telelő vadludaknak a 85-95%-át ő alkotta. Az évek alatt folyamatos volt a csökkenés, míg végül 2007 után 10.000 alá fogyatkozott a számuk. Az utóbbi években alig 1-2 tucat madár telelt már csak a Tatai-tavak Ramsari Területen.
Egy faj ennyire markáns és rövid idő alatt végbemenő eltűnése a tradicionális telelőhelyekről, kutatásra ösztönözte az ornitológusokat. Kiderült, hogy a faj egyszerűen nem vonul el a Kárpát-medencéig, hanem megáll a Német-Lengyel-síkság. Vélhetően a klíma melegedése miatt történt ez a telelőterület megváltozás.
Magyarországon Natura 2000 jelölőfaj, mely Komárom-Esztergom vármegyében októbertől januárig vadászható napi terítékkorlátozással.
Illusztráció: Kókay Szabolcs – MME – www.mme.hu
