Mikor érkeznek meg az első vadludak? (Tatai Tavak Ramsari Terület)
A Kárpát-medencébe telelő vadludak vonulása augusztusban indul meg a költőterületekről. Magyarországon az első madarak, majd csapatok szeptember végén, október elején jelenek meg.
Tata környékére szeptember 25. és október 5. között érkeznek. November 10-e körül szokták átlépni a 10.000 példányos határt, majd innen exponenciálisan emelkedik/emelkedhet a számuk.
Hogy milyen maximum mennyiséget érnek el az adott évben az függ például a vizes élő- és táplálkozó helyek állapotától, időjárástól és különböző emberi tényezőktől (pl: zavarás).
Milyen vizes élőhelyeket használnak a vadludak az Öreg-tavon kívül?
A vadludas szezon kezdetén, amikor még csak néhány százas, ezres csapatok vannak Tata környékén, akkor még nem az Öreg-tavat használják pihenő és éjszakázó helyként. A város körül több alternatív víztest várja, hívja a ludakat. Ezeket szokták felkeresni. Kiemelt mennyiség az Asszony-tavon, a Ferencmajori-halastavakon, a Boldogasszony-tavon és a Grébicsi-halastavakon alakulhat ki. E területek viszont nehezen megközelíthetőek az érdeklődők számára. Többségében magánterületek, így azok szabadon nem látogathatóak.
Mikor hagyják el reggel az Öreg-tavat?
A vadludak reggeli kirepülése (kihúzás) az Öreg-tóról napkelte körül történik. Ez időpontban változik. A szezon kezdetén 6:20-tól egészen 6:50-ig húzódhat. Ahogy megyünk bele a télbe, így decemberben, aki biztosra szeretne menni, hogy lássa ezt a pazar természeti látványosságot, ők reggel 07:00 órára érjenek ki a tóparti sétányra. A legutolsó madarak sokszor 9:00 órakor szállnak fel a vízről.
A kihúzás időpontját befolyásolhatják külső körülmények. Ködös, párás időjárásban elhúzódhat, míg napos, felhőtlen idő esetén pedig nagyon hamar be is következhet a kirepülés. Szintén meggyorsíthatja a kihúzást egy ragadozó feltűnése (sas, róka, kutya vagy maga az ember sétája a tómederben…).
Mikor érkeznek vissza az Öreg-tóra?
Az vadludak esti visszaérkezése (behúzás) napnyugta körüli időpontban történik. Jellemzően délután 15:00 és 17:00 óra között. Először csak néhány kisebb csapat jelenik meg az Öreg-tó légterében, hogy ellenőrizzék, hogy biztonságos-e a tó és környezete. A megszerzett információval repülnek vissza a társaikhoz. Amennyiben mindent rendben találtak, úgy a „fő csapat” 16:15 – 16:45 körül érkezik be az Öreg-tóra. Természetesen ez is decemberre vonatkozik. Novemberben egy kicsit későbben, hiszen később is sötétedik.
Csakúgy, mint a reggeli kihúzást, úgy a behúzást is befolyásolhatják egyéb körülmények. Borult, párás időben előbb jönnek, míg napos, felhőtlen időjárás estén nagyon elhúzódhat. Utóbbi esetben akár a teljes sötétedés is beállhat, mire visszaérkeznek a madarak.
Hova járnak a vadludak táplálkozni?
A reggeli kihúzás után a vadludak elindulnak a táplálkozó területekre. Az éjszakázó helyül szolgáló vizes élőhelyen ugyanis nem táplálkoznak a „mi vadlúdjaink”. Táplálékukat a közeli mezőgazdasági földekről szerzik. Előszeretettel látogatják a learatott kukoricatarlókat, hogy az ott elhagyott szemeket összeszedjék. Miután ezek a földek kiürültek vagy beszántják, utána térnek át az őszi vetésű földekre. Mivel Tata környékén nincsenek nagy kiterjedésű természetes gyepek, így náluk ezeket a növényeket nem fogyasztják.
A táplálkozó területekre jellemzően maximum 30–40 km-es távolságba repülnek el. Gyakran látogatott földek találhatóak Tata, Kocs, Naszály, Mocsa, Szákszend, Nagyigmánd, Kömlőd és Környe közigazgatási területein. Az Öreg-tótól keletre található Gerecse hegységbe nem repülnek fel táplálkozás céljából.
Mikor érdemes kilátogatni az Öreg-tóhoz?
Az Öreg-tónál az első nagy vadlúd csapatok november 10-e körül jelennek meg. Ekkor éri el a tónak a vízszintje azt a magasságot, ami megfelel számukra. Kibukkan a tó közepén az a zátonyrendszer, amelyen előszeretettel éjszakáznak. Változatos vízmélységet találnak ilyenkor. A mélyebb részek megvédik őket a szőrmés ragadozóktól.
November vége és december közepe között szokott a csúcsmennyiség kialakulni. 2021 őszén pont a Tatai Vadlúd Sokadalom napján rekord mennyiségű vadlúd 64.500 példány tartózkodott a tavon!
Akik sok vadlúdban szeretnének gyönyörködni, ők november 15. és december 24. között látogassanak ki az Öreg-tóhoz.
Honnan érdemes figyelni, fotózni a madarakat?
Az Öreg-tó körül egy 7 km-es kiépített sétány található. Az északi és keleti oldalon bitumenezett, míg a déli és nyugati oldalon murvás burkolattal van ellátva. Erről a sétányról kiválóan meg lehet figyelni a vadludak napi mozgalmát.
A keleti oldalon a madármegfigyelő torony alatti partszakasz egy bevált hely, mind a kihúzás, mind pedig a behúzás megfigyeléséhez. Reggel a kirepülő madarakat a kelő Nap szépen megvilágítja, míg az esti behúzáskor a lenyugvó Nap nagyszerű hátteret biztosít a beérkező madarak tömegének.
Alkalmas megfigyelő pontok:
keleti oldal:
47.644570, 18.333863
47.638586, 18.339134
47.641736, 18.337737
nyugati oldal:
47.643509, 18.322237
47.640004, 18.321745
FONTOS KÉRÉS: Kérünk mindenkit, akik kilátogatnak az Öreg-tóhoz, hogy a madarakat a kiépített sétányról figyeljék, fotózzák! A tómederbe NE menjenek be! Erre figyelmeztető táblák is ki vannak helyezve, valamint a Természetvédelmi Őrszolgálat rendszeresen ellenőrzi a területet.
Mit vigyünk magunkkal a vadlúd lesre?
A vadludak itt tartózkodásakor őszi és téli hónapokat írunk, ezért feltétlenül meleg, réteges, vízálló (esős idő esetén) ruházat kell. Ha a ludak ki- vagy behúzását várjuk, akkor feltétlenül kell a réteges öltözet, hogy az álldogálás során ne fázzuk. Meleg teával érdemes készülni.
Akinek van távcsöve úgy érdemes azt elhozni. Sokkal nagyobb élmény egy ilyen eszközön keresztül figyelni a madarakat.
Hogyan lehet a vadludakat megszámolni?
A vadludak pontos állományfelmérése mindig a reggeli kihúzáskor történik. Ekkor látható az összes lúd az adott vizes élőhelyen.
A területre kiérkezéskor először a kézi távcsővel és/vagy teleszkóppal (nagy nagyítású állványos távcső) végzünk egy gyors számolást a vízen, vagy iszapon pihenő madarakon. Itt még nagyobb pontatlansággal dolgozunk, ugyanis könnyen ki tudják egymást takarni a ludak, illetve ahol nagyon sűrűn vannak, ott biztosan pontatlanul tudunk számolni.
A pontos számolás, akkor történik, amikor a ludak felszállnak és berendezkednek a horizonton. Ekkor a távcsövükkel megszámolunk 50, 100, 200 madarat és azt a mennyiséget rávetítjük a többi, akkor kirepülő madárra. Ezt megcsináljuk az összes csapatnál és a végén kapunk egy számot.
Az a jó, ha egyszerre többen számolunk egymástól függetlenül, így tudjuk segíteni egymás munkáját, illetve „kontrollként” működünk.
Miért engedik le az Öreg-tó vízét?
A tatai Öreg-tónak van egy úgynevezett vízjogi engedélye, amely rögzíti az egyes küszöbszámokat a teljes évre kivetítve. Ez az engedély az összes „tóhasználó” érdekét igyekszik figyelembe venni, így a madarakét is.
A vadludas időszakban a halászat és a természetvédelem a fő tóhasználó, az árvízi funkció mellett.
Október első napjaiban indul meg az Öreg-tónak az apasztása. Kezdetben egy intenzívebb engedés a jellemző, majd fokozatosan éri el a tó az úgynevezett „vadludas szintet”. Ez 0 és mínusz 40 cm között van. Ezt a hosszú évtizedes megfigyelések után határozták meg a természetvédelmi szakemberek. A ludas vízszintet január végéig tartják, majd elkezdik a tónak a visszatöltését.
A tó északi felében, a várfalban található 4 zsilip, amin keresztül a vízügyi szakemberek engedni tudnak a tóból. Az Öreg-tó fő táplálója az Által-ér, ami a déli felébe torkollik bele.
Meddig maradnak a vadludak?
Amennyiben enyhe a tél és nem fagy be az Öreg-tó valamint nem fedi el a táplálkozó területeket a vastag hótakaró, úgy egészen február közepéig itt maradnak a ludak. Ha viszont kemény a tél, akkor tovább vonulnak nyugati, délnyugati irányba.
Mennyire terhelik ürülékükkel, szervesanyaggal a vadludak a tatai Öreg-tavat?
Gyakorta merül fel az a kérdés, hogy a Tatára több tízezres tömegekben érkező vadludak vajon milyen mértékben idézhetik elő az Öreg-tó szervesanyag-terhelését? E kérdés régóta foglalkoztatja a tóért aggódókat, és időről-időre elhangoznak olyan vélemények, miszerint a vadludak révén tóba jutó szervesanyag igen nagy mértékben okozza a tó feltöltődését, és miattuk válik szükségessé az igen költséges tókotrás is.
Annak érdekében, hogy erre a sarkalatos kérdésre számszerűsíthető, pontos választ tudjunk adni, az elmúlt évtizedekben több alkalommal gyűjtöttek mintákat és végeztettek laborvizsgálatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai és az Által-ér Szövetség munkatársai. Legutóbb egy doktori disszertáció keretében történt ilyen analízis, ennek eredményét adjuk közre kivonatosan.
A vízminőségi monitoring révén évtizedekre visszanyúló adatsorok léteznek az Által-éren keresztül a tóba érkező és onnan elfolyó víztömeg foszfor-, nitrogén- és egyéb tápanyagtartalmáról. Szintén évtizedek óta ismerjük (szinte napi gyakorisággal) a téli hónapokban az Öreg-tavon tartózkodó vadludak létszámát, életritmusát, élettani folyamatait. Mindezekből viszonylagos pontossággal meghatározható a vadludak révén a tóba kerülő szervesanyag szárazanyag-, foszfor-, nitrogén-, szén- és egyéb tartalma, illetve mindezeknek az aránya az Által-ér révén az Öreg-tóba kerülő összes szervesanyaghoz viszonyítva.
A tavak túlzott mértékű feltöltődéséért, eutrofizációjáért jelentős részben a foszfor és a nitrogén túlkínálat a felelős. Ezek az elemek optimális mértékben persze fontos feltételei a vízi ökoszisztémák működésének, de ha extra dózisban érkeznek az adott víztestbe, ott algavirágzáshoz és bizonyos élőlénycsoportok esetében akár pusztuláshoz is vezethet, hosszú távon pedig az adott tó feltöltődését idézi elő. Nem mindegy tehát, hogy ezek a szervetlen összetevők milyen mennyiségben érkeznek az Öreg-tóba.
A 2019. évi laboratóriumi vizsgálatok alapján a lúdürülékek szárazanyagtartalma átlagosan 18,5 tömeg%, vagyis egyetlen lúdürülék száraz tömege 0,925 g, az erre vonatkoztatott foszfor (P)-tartalom 0,445 %, a nitrogén (N)-tartalom 3,5%.
Az elmúlt évtizedek során (1984-től vizsgálva) az Által-éren keresztül évente átlagosan 1355 tonna lebegőanyag érkezett az Öreg-tóba. Ezzel egyidejűleg a Tatán tartózkodó vadludak révén a tóba kerülő ürüléktömeg szárazanyag tartalma évente átlagosan mintegy 40 tonnát tett ki (tehát alig 3%-ot).
Ha a szárazanyagtartalom alapján a foszforterhelést is megvizsgáljuk, akkor a laborvizsgálatok tanúsága szerint a vadludak okozta terhelés éves szinten átlagosan mintegy 346 kg-nak adódott. Ez az Által-éren keresztül bejutó teljes foszforterhelésnek (5.752 kg/év) mintegy 6%-a. A nitrogén esetében a ludak eddigi maximális terhelése 2.719 kg/év mértékűnek adódott, ami a tó teljes nitrogén-forgalmának (134.470 kg/év) alig 2%-a. Meg kell jegyezni, hogy egy másik számítási módszerrel – az ún. fajlagos terhelésszámítás módszerével – ezek az arányok még kisebbnek adódtak (foszfor esetében 1,6-2,5%, nitrogén esetében 0,57-0,89%).
A vadlúdtömegek révén a tatai Öreg-tóba kerülő szervesanyag éves foszfortartalma 1984-2019 között:
Az Öreg-tóban az 1969-1971 között, valamint az 1986-1988 között elvégzett tókotrások ellenére napjainkban is igen jelentős, összesen mintegy 1,3 millió m3 iszap található, ami minden évben további sokezer m3-rel növekszik.
Nem vitás, hogy az Öreg-tó mederkotrása egyre időszerűbb, hiszen a felhalmozódott iszapban olyan mértékű belső terhelés (értsd: tápanyag túlkínálat) van jelen, hogy ez még akkor is képes lenne fenntartani akár egy hipertróf állapotot is, ha az Által-éren keresztül kristálytiszta víz érkezne. Kristálytiszta vízről természetesen közel sem beszélhetünk. Az Öreg-tó vízgyűjtőjének két szennyvíztisztító telepe (Tatabánya, Oroszlány) esetében 2011-2014 között került sor jelentős korszerűsítésre, amelyek révén évente már tonnákkal kevesebb foszfor és nitrogén érkezik az Öreg-tóba, de az ember még így is a foszfor esetében 94:6 arányban, a nitrogén esetében pedig 98:2 arányban felelős a természettel szemben az Öreg-tó szervesanyag terheléséért.
Végezetül két igen fontos körülmény: az egyik, hogy a vadludak évezredek óta szervesen hozzátartoznak az Öreg-tóhoz. Az ősztől-tavaszig itt tartózkodó sokezres, vagy akár több tízezres madárcsapatok révén a tóba jutó szervesanyag kiválóan beépül a tavi ökoszisztéma anyagforgalmába. Ez a szervesanyag-tartalom jelentős mértékben járul hozzá a tó fitoplankton produkciójához, közvetve pedig a zooplankton tömeg kialakulásához, amely az Öreg-tóban nevelt halak természetes tápláléka. A halak ezt az értékes tápanyag forrást veszik fel, építik be saját testükbe. Ezt nagyon jól tudták már az Esterházy-uradalomban is, és az Öreg-tó az ideérkező vadludaknak köszönhetően az eltelt évszázadok során mindig is kiváló hozamúnak számított a hazai halhústermelés tekintetében. Egy korszerű (értsd: a tó vízminőségét szem előtt tartó) halgazdálkodásnak ezt mindenképpen figyelembe kell vennie.
A másik fontos körülmény, hogy a tatai Öreg-tó a vadludak révén vált európai hírűvé, és a Ramsari Egyezmény részévé, és épp e nemzetközi védettség nyújthat nagyobb esélyt ahhoz, hogy az Öreg-tó rekonstrukciójához hazai és nemzetközi források álljanak egyszer rendelkezésre. A ludak tehát minimális mértékben felelősök az Öreg-tó eutrofizációjáért, de maximális mértékben járulhatnak hozzá a tó megújulásához.
Legutóbbi hozzászólások