Országos jelentőségű védett természeti terület
Fényes fürdő és források, ex lege láp
A tatai Fényes-források a térség legbővizűbb karsztforrásai voltak az 1960-as években. Az öt forrás (Katonai-, Körtefás-, Sarki-, Védett források, valamint a Feneketlen-tó forrása) zavartalan körülmények közt 45–80 ezer literes vízhozammal rendelkezett percenként! A tatabányai bányák II. világháború utáni erőteljes karsztvízemelései hatására a források 1973-ra teljesen elapadtak. 1990 után a bányák fokozatos bezárásával a vízkiemelés a töredékére esett vissza. Az egységes karsztvízrendszer szintje éppen ezért újra emelkedésnek indult. Ennek hatására 2001-ben ismét megszólaltak a Fényes-források. Az eredeti vízhozam elérésére azonban még hosszú időre van szükség.
A 20–22 Celsius-fokos langyos források egy felszín alatti törésrendszer mentén fakadnak 118–119 méterrel a Balti-tenger szintje felett. Az itt feltörő víz a környező karsztos hegységekben (Gerecse, Vértes) jut le a felszín alá, a mészkő és dolomit repedésrendszereibe leszivárogva.
A forrástavak térségében jellegzetes és rendkívül értékes növénytársulások és fokozottan védett növényfajok (pl. nagy aggófű) maradtak meg, köszönhetően a langyos vizű források biztosította viszonylag egyenletes mikroklímának. A botanikai értékek mellett az égererdők, puhafás ligeterdők, és a mesterségesen létrehozott horgásztavak menti nádasok számos állatfajnak, köztük jónéhány költő és vonuló madárfajnak nyújtanak menedéket. Ennek az egyedülálló világnak az értékeit mutatja be a Fényes tanösvény. A látogatás minden évszakban sok látnivalót kínál.
Magyarországon a nyilvántartásba vett lápok mellett a források és barlangok is országos védelemben részesülnek.
Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület
A Kálvária-domb egy sasbérc, vagyis egy törésvonalak mentén vetődéssel kiemelkedett kőzettömeg. Ezen törésvonalak mentén egészen a közelmúltig források is fakadtak. Különlegessége, hogy a Kisalföld fiatal üledékei alól itt bukkannak először felszínre a Gerecse-hegység fő tömegét adó mészkövek. Ezen túlmenően a Gerecse szinte összes, földtörténeti középidőben keletkezett üledékes kőzete tanulmányozható itt egyetlen helyen, a triásztól a krétáig. A Geológiai Parkban nemcsak a bánya mészkőfalainak rengeteg különlegessége a látnivaló, hanem Magyarország különféle területeiről érkezett kőtömbök, úgynevezett monolitok is.